Iskolánkban az elektroakusztikus zenén belül szintetizátor-keyboard oktatás folyik.
A tanszak tanárai:
- Erdei Róbert (Hernád, Inárcs)
A szintetizátor története
Szintetizátort napjainkban sokat hallunk és látunk. Mai zenéink elképzelhetetlenek lennének nélkülük, mégsem tudjuk pontosan mi is az. A szintetizátor elektronikus hangkeltésű részhangokból mesterségesen változtathatóan teszi össze a komplex hangokat (szintetizálja), így újszerű hangok és már meglévő hangszerek hangjának imitációjára képes.
Az első ilyen hangszerre Cahill 1895-ben adta be szabadalmi kérvényét, és építeni kezdte prototípusát, akkor még dynamophone néven, később telharmonium néven. Sajnos nincs működő példány belőle, és felvétel sincs róla. Ez volt a Hammond orgona elődje, és a leghíresebb Hammondhoz hasonlóan elektromechanikus hangkeltésű.
Később kezdődött az igazi, elektromos hangkeltésű hangszerek feltűnése. A legelsők: Léon Theremin találmánya a theremin 1919-ben (monofónikus, azaz egyszerre csak egy hangot tud megszólaltatni), ami nem billentyűs hangszer. Az egyik kéz a hangmagasságot szabályozza a másik pedig a hangerőt.
Utána jöttek a többiek: szferoton (1921.), partiturofon (1930.), kaleidofon (1939.). Ezek sajnos megsemmisültek.
Ondes Martenot 1928.
Trautónium 1930.
1938-ban megszületett a Hammond orgona (ez nem szigorúan vett szintetizátor hanem elektromechanikus hangszer), és a novachord, Laurens Hammond tervei alapján:
Kezdetben analóg szintetizátorok fejlődtek ki, aminek félvezetős diszkrét elemekből épített analóg oszcillátorai voltak. Ezek között voltak modulárisak, amik nagyon nagyok, és mérnöki diploma nélkül szinte lehetetlen volt hangszínbeállításilag kezelni.
Moog system 55
https://reverb.com/item/2836642-moog-system-55-with-essential-extras
A könnyebb kezelhetőség miatt jöttek a bedrótozott kapcsolatokkal rendelkező, méretileg, súlyilag és programozásilag emberbarátibb megoldások például:
Minimoog:
https://www.keyboardmag.com/gear/review-moog-music-minimoog-model-d
Ezek a szintetizátorok általában monofónikusak voltak. Később megjelentek a polifónikusak, amik egyszerre több hang megszólaltatására voltak képesek.
A szintetizátorok hangkeltése változatos lett, kezdetben a memória nélküli hangszerek jelentek meg, később memóriával hangszínek beállításainak lehetőségével felszerelt társai jöttek. Szintézisből többfélét is kitaláltak és használnak a mai napig (pl.: additív, fm, szubtraktív, granuláris, fizikai modellezés)
A digitális technika térhódításával eljutottunk olyan hangszerekig, amik képesek digitalizálni a külső hangokat. Ezeket nevezték el szemplereknek. Nagyon drágák voltak a korai időszakban, és ezért a gyárak inkább ún. romplereket kezdtek árulni, melyeknél a gyárak saját hangmintáikat mentették a hangszerekbe, és azokat a hangokat lehetett lejátszani és változtatni a szintetizátor lehetőségeihez képest. Ezekben a hangszerekben már multitimbralitás is működött, ami azt jelentette, hogy egyszerre többféle hangszer hangját volt képes megszólaltatni. Eljött a workstationok ideje, amiben már sequencer is került, effektprocesszor, a későbbiekben pedig sampler, hogy akár egy teljes dalt mindenestül egy hangszerben meg lehessen csinálni.
A számítógépek fejlődésével már olyan hangszereken játszunk, amiken belül egy zenei számítógép van bedobozolva egy hangszerbe.
http://www.bustedgear.com/repair_Korg_triton-pro_disassembly_3.html
A számítógépek elterjedésével eljutottunk a szoftverszintetizátorokhoz, ahol a számítógépünk szintetizátor működését emulálhatja.
A legutóbbi időkben ismét az analóg hangszerek jöttek divatba, és a régebbi ikonikus hangszereket a mai technológiával gyártják újra.